Mi fán terem a családállítás?

Először is: semmiképp sem keverendő össze a családalapítással… De akkor mi az a családállítás, amire havonta hívogatjuk az érdeklődőket?

Az ilyen rejtélyes dolgokon leginkább az tud segíteni, ha az ember saját tapasztalatokat szerez, de azért mégiscsak jó volna eldönteni, hogy egyáltalán érdekel-e, és érdemes-e a figyelmünkre. Németh -Jakab Imola klinikai szakpszichológust kértük, hogy segítsen rávilágítani, mi folyik a Hurrá hétfő termeiben havi egy szombaton!

Imola, mondasz néhány szót magadról?

Németh-Jakab Imola vagyok, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Az egyetemet Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen végeztem (BA, MA), majd folytattam a Romániai Pszichológiai Kollégium előírásai alapján, ami a szakma uniós szabályait adaptálja. Kognitív viselkedésterápiát is tanultam, folyamatosan képzem magam. Két éve költöztünk Solymárra, a központba. Már sok ismerőst és barátot szereztem, remélem, hogy itt is hamarosan annyian ismernek és bíznak bennem, mint Marosvásárhelyt.

Kezdjük ott, hogy mire való, mire jó a családállítás?

A családállítás egy módszer, amelyet Bert Hellinger pszichoterapeuta dolgozott ki. Felfigyelt arra, hogy páciensei gyakran hasonló problémákkal keresik fel, mégpedig olyanokkal, amelyekre a saját élettörténetükben nem találják a magyarázatot. Ezért minden addigi kezelési próbálkozásuk eredménytelen volt. Hellinger arra mutatott rá, hogy ilyen esetben érdemes transzgenerációsan gondolkodni, mert a teljes családi hálónak, pontosabban a kibővített családunk tagjainak szerepük van abban, milyen életet élünk.

Azt mondod, hogy ha nem tudjuk megoldani egy problémánkat, lehet, hogy nem saját magunkban, a saját életünkben kell a gyökerét – és így a megoldást – keresnünk?

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a szorongásunk mértéke arányos-e a saját gondunkkal. Előfordulhat, hogy alig tudunk valamit egy felmenőnkről vagy rokonunkról, de az élete mégis kihatással van a miénkre.

Nehéz elképzelni, hogyan lehet befolyással ránk olyasmi, amiről nem is tudunk. Mondanál példát erre?

Lehetnek a családban tabuk, történetek, fájdalmas emlékek, amelyekről nem beszélünk, például ha valakit kitagadtak a családból, ha öngyilkos lett, ha valaki gyermekkorában halt meg. Vagy olyanok, amelyekről akár nem is tudunk: például egy ikerterhesség esetén az egyik magzat nem maradt meg, és a család eltemette ezeket a fájdalmas emlékeket. Ha a családban korábban valaki nem volt képes szembenézni ilyen és ehhez hasonló tragédiák fájdalmával, nem élte meg azokat, ennek a terhét más családtagok vihetik tovább.

És hogyan segít ezen a családállítás?

A családállítás módszerével új fényben nézhetünk rá az életünket nehezítő problémákra, és ha rátalálunk azok forrására, végre értelmet nyer és összeáll a kép. Az ilyen felismerések, melyek sokszor aha-élménnyel járnak, de akár katartikusak is lehetnek, kihatnak a hátralévő életünkre. Előfordul, hogy már önmagában ez a felismerés gyógyít. Már a konkrét nehézség kimondása által oldódik bennünk a feszültség. Ha kimondtuk, megélhetjük az ezzel kapcsolatos érzelmeinket, és integrálhatjuk az életünkbe azt a hiányzó darabkát, amire rátaláltunk. Olyan érzés ez, mint amikor a helyére kerül egy puzzle.

Mi történik egy ilyen családállításon, hogyan képzeljük ezt el a gyakorlatban?

Van egy témád, ami elakadást okoz az életedben – ez lehet egészség, párkapcsolat, munka, anyaság, gyerekvállalás terén jelentkező probléma, vagy akár olyan is, hogy nem találod a helyed… Ezt a helyzetet – mint egy színpadon – felállítjuk a többi jelen lévő képviselő segítségével, és együtt megnézzük, mi akar kibontakozni. Kimondjuk azt, amit látunk, és ha igaz, akkor helyre áll a rend. Dióhéjban.

Mennyire tudományos ez a módszer, és min alapul? Igazából arra vagyok kíváncsi, hogy ez nem „varázslás”?

A családállítás egy tapasztaláson alapuló fenomenológiai módszer. Van egy megfigyelt rend, ahogyan a családtagok egymáshoz képest elhelyezkednek, amikor színpadra állítjuk őket. Ha zavar van a rendszerben, akkor felborul a rend, összevissza állnak, a levegő feszültséggel van teli. Nem Hellinger volt az első, Böszörményi Nagy Iván ugyanezt a jelenséget sokkal korábban leírta, írásaiban Hellinger meg is említi őt. Én dr. Angster Máriánál tanultam a módszert, amiben tulajdonképpen nem teszünk mást, mint rálátunk az adott helyzetre, és megpróbáljuk feloldani a feszültségeket, amelyekre rátaláltunk. A családállításon történteket szakmai szemmel is értékelni tudom. Ha arra van szükség, terápiában lehet tovább dolgozni az új felismerésekkel – akár velem, akár más terapeutával.

Fotó: Haáz Vince

A családállítás következő időpontja: 2024. március 23. 10.00.

Jelentkezés: imoka.jakab@gmail.com