Ahonnan látni az eget címmel indít irodalomterápiás foglalkozásokat a Hurrá hétfőben Tüske-Hegedűs Andrea február 26-án. Mivel ilyen foglalkozás nálunk még nem volt, megkérdeztük Andreát, mi is tulajdonképpen az irodalomterápia. A válaszai alapján nagyon izgalmas művészetterápiás irányról van szó, próbáljátok ki!
Az irodalom is, a terápia is olyan szó, ami – valljuk be – ijesztően hathat néhányunk számára. Miért akar bárki részt venni egy ilyen csoportban?
Vagy azért, mert már hallott róla, de nem tudja, valójában mit takar, hogyan működik, és szeretné megismerni. Vagy mert éppen az izgatja a legjobban, ami az irodalomterápia lényege: szépirodalmi szövegeket olvasunk, és általuk életünk fontos kérdéseire fókuszálunk. Az irodalomterápia művészetterápiás lehetőség az önismeret gazdagítására és mentális egészségünk megőrzésére az olvasás élményén keresztül. Eredeti elnevezése biblioterápia, amely a görög biblion ~ könyvtekercs, könyv és a therapeia ~ gondozás, segítés jelentésű szavak kapcsolatából ered. Valójában könyvek általi kísérést jelent. Egyik szótól sem kell megijedni, hiszen az irodalom számomra szépirodalmi szövegeket, szövegrészleteket jelent, ez lehet vers, novella, regényrészlet, míg a terápia kísérést, támogatást, önismeretfejlesztést jelent.
Mi történik egy irodalomterápiás ülésen?
Az ülés szót inkább a klinikumban használják. Én alkalmazott irodalomterápiás csoportokat vezetek. Van egy téma, egy hívószó, amely köré az irodalomterapeuta megtervez egy foglalkozássorozatot. Minden foglalkozásnak megvan a saját szövege. (Persze van olyan is, hogy egy szöveg tovább olvastatja magát…) Ezt közösen olvassuk el az alkalmon, és kérdések segítségével közösen értelmezzük. Minden olvasat, minden értelmezés értékes és izgalmas. Beszélgetésre ösztönöz. A foglalkozás nagy részében azonban azt járjuk körül, hogyan szólít meg bennünket egy szöveg vagy szövegrészlet személyesen. Ezt nevezzük saját élménynek. Én mindkét részt nagyon izgalmasnak találom: a műértelmezést és a saját élményt is. A csoporttársak megosztásai rendkívül sokat tesznek hozzá ahhoz a találkozáshoz, ami egy szöveg és olvasója között létrejön. Jelenlétük biztonságot ad.
Mire jó az irodalomterápia?
Belső gazdagodásra, az olvasás és a beszélgetés örömének megtapasztalására, elmélyülésre, kérdésfeltevésre és a tisztánlátás támogatására, a megosztás felszabadító energiájának megismerésére… Az önismeretfejlesztésen túl mentális egészségvédelemre.
Nem szeretek olvasni, akkor ne jöjjek?
Dehogyisnem! Talán éppen most találsz majd vissza az olvasáshoz, vagy éppen most fogod megszeretni azt.
Mesélj egy kicsit magadról! Miben hiszel? Mit szeretnél?
Hiszek a könyv, az irodalom erejében, esztétikai értékében, izgalmában, sokszínűségében, amely az életünket éppúgy befolyásolja, akár egy személyes találkozás. Magyar–francia szakos tanár vagyok. Jelenleg francia nyelvet tanítok egy budapesti gimnáziumban. Sokáig tanítottam magyart, és ma már tudom, hogy magyaróráimnak is a közös olvasás és beszélgetés izgalma adott lendületet. Szeretném, ha minél többen közelebb kerülnének a szépirodalmi szövegekben rejlő önismeretgazdagító lehetőségekhez.
Andrea, hol tanultad az irodalomterápiát?
A Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, biblioterápia szakon. De sokat köszönhetek a meseterápiás tanulási folyamatnak is, hiszen ez vezetett el az irodalomterápiához.
Milyen szövegekkel fogunk foglalkozni?
A négy alkalom Tóth Krisztina szövegeire épül, amelyeket hétről hétre fogunk megismerni.
Mi van, ha megnézem, és nem tetszik?
Akkor az első alkalom után nem tartasz velünk, amit mi sajnálni fogunk, hiszen egy alkalom erejéig már kicsit Te is részese voltál egy közös kalandnak.
